Trump-hatás: olyan történt New Yorkban, amire utoljára 30 évvel ezelőtt volt példa
Az előttünk álló időszakban új irányt vehet az Egyesült Államok legnépesebb városának élete.
Ha már oly büszke az értelmiség az eszére, a függetlenségére, az erkölcsére, legyen oly kedves, és ne majmolja a buta, műveletlen, erkölcstelen politikusokat: ne egy Értelmiségi Központból rendelje a paneleket.
„Tekintettel arra, hogy az értelmiség oly büszke a saját intellektuális és morális felsőbbrendűségére, kissé furcsállom, hogy ők is úgy viselkednek, mintha lenne valamiféle értelmiségi központ, ahonnan ugyanilyen paneleket küldözgetnek szét. Ezeket aztán ellövik publicisztikákban, pont úgy, ahogy a szóvivők elmondják a pártszövegeket. Nem volna ezzel baj, és nem is húzná az ember gúnyos mosolyra a száját, ha nem épp ezért bírálnák a politikát.
A politizáló értelmiség ismét a szokásos játékát játssza: föl kívánja oldani a politikát a jogászkodásban, esetleg valamiféle metafizikában-metaetikában (szabadság egyik esetben sincs, de azért úgysem rajong annyira az értelmiség). Aztán amikor látja, hogy a valóságon megbukik a kísérlet, akkor morális és intellektuális átkait szórja a világra, amiért annak népe ilyen műveletlen bunkó, és képes támogatni olyan további bunkókat, mint Donald Trump. Az utóbbi években-évtizedekben valószínűleg egy hosszabb csipkerózsika-álomban tartózkodhattak, ugyanis az ún. »populisták« előretörése minden, csak nem meglepő. A nyugati világ – Európa és az Egyesült Államok – legnagyobb problémája hosszú ideje éppen az, hogy a politikai (és egyéb) vezetése az érthetetlen bikkfanyelv és az utópista ábrándozás keverékének dialektusát beszéli, ezt pedig a valósággal naponta találkozó polgárok végtelenül unják. A lehurrogott „populizmus” valójában azt jelenti, hogy néhány politikus igyekszik azon a nyelven beszélni, amit a választópolgárai is megértenek, és igyekszik azokról a problémákról beszélni, amiket megértenek – jól-rosszul.
Nem kell persze azt mondani, hogy a helyzetet kötelező lenne ugyanúgy értékelni, vagy akárcsak ezt a folyamatot ugyanúgy látni, dehogy. Cserébe, ha már oly büszke az értelmiség az eszére, a függetlenségére, az erkölcsére, legyen oly kedves, és ne majmolja a buta, műveletlen, erkölcstelen politikusokat: ne egy Értelmiségi Központból rendelje a paneleket. Már ha az önkép fontos.”